Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel, a Fudan Egyetem elnökével egyetértési nyilatkozatot írt alá hétfőn Sanghajban. A dokumentumban a felek megerősítik közös érdekeltségüket az intézmény budapesti campusának létrehozásában. A világ 40. legjobb egyeteme érkezhet Magyarországra.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye ismerteti:
a Fudan Egyetem a világ 40. legjobb egyeteme
a tekintélyes nemzetközi rangsor, a QS World University Ranking szerint. A sanghaji központú intézmény több mint 4500 oktatója több mint 30 ezer hallgatót tanít. Az egyetem kimagasló kutatási teljesítménnyel büszkélkedhet.
A Kínában közvetlen minisztériumi irányítás alá tartozó egyetemek egyikének sincs még külföldi campusa. A magyarországi campus megalapítását a kínai kormány a kétoldalú együttműködések kiemelt projektjeként kezeli. A kezdeményezés egyformán illeszkedik a keleti nyitás politikájához, a kínai Egy övezet, egy út programhoz, és a két ország között idén novemberben megújított kulturális, tudományos és oktatási egyezmény céljaihoz. Az egyetemközi kapcsolatok elmélyítéséhez jó alapul szolgál, hogy már jelenleg is több mint 2300 kínai állampolgár tanul a magyarországi felsőoktatásban.
A Fudan Egyetem fővárosi campusa támogathatja a hazai felsőoktatási rendszer minőségi képzési infrastruktúrájának felépítését, a magyar egyetemek oktatási színvonalának növelését. A hallgatók számára nemzetközi szinten versenyképes tudásanyagot biztosíthat, amelyet a magyar gazdaságban kamatoztatva hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: „Magyarország az egyetemi együttműködésnek köszönhetően regionális tudásközponttá válhat. A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok megjelenése felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését. A tervezett campusnyitás előmozdíthatja a további kínai beruházásokat, és különösen a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak letelepedését Magyarországon.”
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
